Minden egy helyen…

…az Egy tucat esztendőről!

Az elmúlt több mint fél év során, vagyis a könyv megjelenése óta számtalan recenzió, hír vagy rövid bemutató; hallgatható, nézhető videó született a műről. Gondoltam, jobb ha egyetlen bejegyzésbe gyűjtöm össze a linkeket:

Recenziók és kritikák:

• Agria folyóiratban Dr. Verók Attila tollából – számomra igen megtisztelő, pozitív hangvételű és műértő írás, ami kiemeli Eszterházy Károly történetbeli szerepét: http://www.historiumkiado.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=118:qitt-hagyok-egy-oereged-puespoekoetq-kritika&catid=8:sajto&Itemid=10
• Az eKultúrán Szilvási Krisztián tollából – a recenzió írója megértette a regény egyik legfontosabb üzenetét, igen jó “füle van a hallásra”: http://www.ekultura.hu/meta/szerzok/cikk/2013-01-18+12%3A00%3A00/muhary-zalan-egy-tucat-esztendo
• A hokum.hu-n Villax Richárd tollából, aki ráérzett a regény orvostörténeti jelentőségére. Igen megtisztelő, hogy a művet “magyar történelmi Robin Cook”-ként jelöli: http://www.hokum.hu/2013/05/magyar-tortenelmi-robin-cook-muhary-zalan-egy-tucat-esztendo-konyvkritika/
• A Fűnyírón (funyiro.hu) Berta Péter tollából egy rövid írás: http://funyiro.hu/szerzoi-rovatok/zama/1777-muhary-zalan-egy-tucat-esztend
• A Könyvmolyzon pozitív értékelés és egyben könyvajánló is: http://konyvmolyz.web4.hu/cikk/kritika-muhary-zalan-egy-tucat-esztendoexitus-et-exodus-agriensis-1793
• Bíró Szabolcs író és kiadóvezető mesél blogjában, a biroszabolcs.blog.hu-n egy éves együttműködésünkről: http://biroszabolcs.blog.hu/2013/01/18/egy_tucat_esztendo_regeny_a_hutteritakrol_is

Interjúk:

• eKultúrán, ahol módom volt beszélni a háttérről és a nehézségeimről is. “A big hug” ezért a riporternek!: http://www.ekultura.hu/meta/szerzok/cikk/2013-02-26+15%3A00%3A00/interju-muhary-zalan–2013-februar
• heol.hu-n, ahol az egri könyvbemutató előtt sikerült felcsigáznunk az egri olvasóközönség érdeklődését: http://www.heol.hu/heves/kozelet/hamarosan-kiderul-kit-rejt-a-muhary-zalan-iroi-alnev-488799

Könyvbemutatók és egyéb rendezvények:

• Dunaszerdahely (2012. ősze), ahol első olvasóimmal találkozhattam. Egyben közelebbről is megismerkedhettem a Historium Kiadó munkatársaival: http://moly.hu/esemenyek/barokk-est-az-egy-tucat-esztendo-bemutatoja
• Eger (2013. tavasz), ahol az inkognitót kénytelen voltam feladni, meglepetést szerezve sok egri ismerősömnek: http://www.brody.iif.hu/hu/egy-tucat-esztendo
  A TV Eger híradása az egri könyvbemutatóról (16:14-től): http://www.tveger.hu/lejatszo.php?eleres=media/video/hirado_20130322.mp4
• HistoryCon 2012 (2012. december), ahol a kortárs történelmiregény-írók egy részét ismerhettem meg. Nagyszerű csapat, kreatív emberek akik tollukkal aktívan hozzájárulnak hazánk kultúráslis értékéhez: http://biroszabolcs.blog.hu/2012/12/03/historycon_2012_valami_ujnak_a_kezdete
• 84. Ünnepi Könyvhét (2013. június), ahol egri írótársaimmal ismerkedhettem meg: http://www.brody.iif.hu/hu/talalkozas-alkotokkal-dedikalasok-84-unnepi-konyvheten

Könyvajánló videóüzenet formájában:

A könyv YouTube-os trélerét több mint ezerkétszázan tekintették meg, hiszen két feltötlése létezik. Az egyik a Historium csatornáján, a másik a saját, vagyis Muhary Zalán csatornámon. Illetve a kiadó a könyv illusztrációiból is készített egy rövid összefoglalót.

• Tréler 1. (Historium): http://www.youtube.com/watch?v=BieVSjyn9Ic
• Tréler 2. (Muhary Zalán): http://www.youtube.com/watch?v=0TLh77Y6PRU
• Tréler 3. (illusztrációk): http://www.youtube.com/watch?v=tLbTyW6VHyY
• Régi tréler: http://www.youtube.com/watch?v=WAXZYKjhXfw

Természetesen nem maradhat ki néhány alapvető link:

• A Historium Kiadó honapja: http://www.historiumkiado.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=101:muhary-zalan-egy-tucat-esztend-exitus-et-exodus-agriensis-1793&catid=9:ujdonsagok&Itemid=3
• A könyv adatlapja a moly-on: http://moly.hu/konyvek/muhary-zalan-egy-tucat-esztendo
• A könyv kapható a Lírában: http://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/egy-tucat-esztendo-exitus-et-exodus-agriensis-1793

84. Ünnepi Könyvhét – 2013 – programok Egerben

A péntek délutáni program Egerben – irány az Írók sátra

A Historium Kiadó írói dedikálnak az Ünnepi Könyvhét (84.) keretében Budapesten. Sajnos oda nem jutok el. De Egerben is szerveződik a könyvheti program. A Bródy Sándor Könyvtár felállítja az Írók sátrát az Eszterházy téren vagyis a főiskola (Líceum) előtti, Bazilikához felvezető lépcsősor előtt. Itt gyűlnek össze az egri írók, alkotók. Többek között Bakacsi Ernő, Ködöböcz Gábor és még sokan mások. Magam 2013. június 7-én 15-17 óra között leszek kint. Ha valakinek van kedve kijönni és kicsit beszélgetni, azt szeretettel várom. Aki pedig hoz egy példányt magával az Egy tucat esztendőből, akkor örömmel írok bele pár sort emlékül.

Ez egy hosszú lista lesz…

Korábban a szigorú inkognitó és írói álnév miatt bizony elmaradt a köszönetnyilvánítás azon barátaimnak, ismerőseimnek, akik — bár sokan nem tudtak róla, mégis — segítettek, közreműködtek a könyv megszületésében. Szóval: nagyon hálás vagyok feleségemnek Évának és fiaimnak, Dánielnek, Zoltánnak és Lukácsnak, hogy tűrték a hiányomat, miközben az írásba merültem. Köszönet szüleimnek: édesanyámnak Zsuzsannának (Bükkszék) és édesapámnak Józsefnek, aki már nincs köztünk (2009-ben hunyt el). A könyveket ők szerettették meg velem, bár gyermekkoromban nehezen szántam rá magam az olvasásra. Édesapám révén az egri szőlőmívelés fílingjét érezhettem meg annak idején, ami a regényben is megjelenik.

Köszönet Solt Domonkosnak, a Gödöllői Református Líceum tanárának, akivel oly sokat beszélgettünk történelemről, politikáról és hitről, valamint a kéziratot a lezárást követően átolvasta, javította. Hálás vagyok az Egri Főegyházmegyei Könyvtár munkatársainak Szász Zoltánnénak, aki először kezembe adta Breznai Imre Egerről szóló könyveit, Dr. Löffler Erzsébet igazgatónőnek és Pap Péternek, akik a könyvtárban lehetővé tették, hogy kezembe vegyem Markhot Ferenc saját tulajdonú Avicenna művét. Köszönöm az egri kortárs történészek közül Csiffáry Gergelynek és Gál Tibornak, hogy munkájuk és műveik igen inspirálóak voltak a könyv megírása szempontjából. Köszönet illeti egykori munkatársamat Nagyné Lutter Katalint, aki oly sokat tett az egri kórház történetének feltárásáért. Köszönet illeti továbbá sógoromat, Lemperger Róbertet (az Evangéliumi Kiadó munkatársát) akinél először láttam meg és hívta fel figyelmemet a Gotham Irodalmi Műhely könyvére (Kezdő írók kézikönyve), ami sokat lendített a munkán. Köszönet Kohári István egerszalóki borásznak, aki az egri borok és szőlők történetével lelkesített néhány évvel ezelőtt. Hadobás Zoltán barátommal (az egri Eventus iskola tanára) oly sokszor merengtünk el Eger történelmén, a barokk korszak művészetét, egyháztörténetét vizsgálva, hogy ezek nélkül a beszélgetések nélkül a könyv nem születhetett volna meg. Fodor Beáta tanárnővel (Sancta Maria Gimnázium) hasonlóképpen többször beszélgettünk a magyar történelem fordulópontjairól és a magyar irodalom fontos alakjairól, a barokk művek jelentőségéről. Ezek is nagyon fontosak voltak a történet alakításában. Dr. Nagy Róbert kollégám a kéziratot áttekintette, amivel sokat segített.  Csirmaz Lívia munkatársnőm még az anyaggyűjtés előtt értékes tanácsokat adott és buzdított, hogy a kórház története kellőképpen érdekes ahhoz, hogy regényessé tegyem.

Egyébként is nagyon hálás vagyok minden egyes kórházi munkatársamnak, akikkel az egri betegek gyógyításán fáradozunk, hiszen a könyvben megjelenő betegségek leírásai a napi munkám során tapasztaltakból erednek.

Hasonlóképpen igen hálás vagyok Kovács Péter miskolci festő-grafikus barátomnak, aki önzetlenül fektette be munkáját a könyv grafikáinak elkészítésébe. Ezek sokat emelnek a mű értékén, igazi esztétikai élménnyé teszik a könyvet. Ezúton köszönöm meg ismét Bíró Szabolcsnak és a Historium Kiadó munkatársainak (Bíró Huszár Ágnesnek, Viola Ferencnek – könyvborító, Póda Erzsébetnek, Huszár Katának stb.) a könyv megjelentetését és annak közismertté tételét. Guti Rita újságírónő rendkívül sokat segített interjújával és az egri (2013. március 21.) könyvbemutató beszélgetésének moderálásával, köszönet érte. A könyvbemutató megszervezésében pedig külön hálás vagyok Kárpátiné Ézsiás Editnek és Tőzsérné Géczi Andreának, a Bródy Sándor Könyvtár munkatársainak.

A lista hosszú, de nem teljes…

Kulisszatitok a borítóról…

A templom fölött lebeg a rendelet

A könyv borítóját Viola Ferenc készítette. Nagyon jó szeme van, és ügyes keze, képzelő ereje.

A minorita templom fölött látható szöveg nem más, mint II. József császár eredeti türelmi rendeletének a részlete. Ha valaki közelebbről megnézi a keleti tornyot (ami a kép bal oldala és a könyv visszatérő motívuma), akkor fölötte éppen a “Josephus” aláírást olvashatja. A grafikus nagyon klasszul montírozta a levegőbe, megspékelve néhány madárral. Azért érdekes ez, mert a könyv cselekménye fölé feszül a vallásszabadság (türelmi rendelet) és az intoleráns minorita rendfőnök (kitalált személy) ellentéte. De többet nem árulok el…

Helyszínek “reloaded”

Már fél éve, még a könyv szerkesztése előtt elkészült az a térkép, amin a regény egri eseményeinek helyszínei megtalálhatók. Poszt is született belőle akkor, de mivel a legtöbb blog-olvasó erre az imitált-korabeli-térképre klikkel, ezért most újabb bejegyzésben mutatom be ismételten.

A teljes térkép az alábbi linkre kattintva érhető el:

Teljes térkép – Eger Anno 1788 – Muhary Zalán: Egy tucat esztendő

A térkép természetesen nem használható fel a szerző engedélye nélkül, az jogvédett (Muhary Zalán).

Néhány kulissza titok. A Hatvani kapu és a városfal akkoriban már alig bírt jelentőséggel. Sok helyen megbontották, széthordták. A falon kívül pedig – eger külvárosi részei – ott voltak a hóstyák. Oda házakat, utcákat azért nem rajzoltunk, mert nem akartuk bonyolulttá tenni a térképet. Hiszen ennek a célja mindössze az, hogy aki olvassa a könyvet, az el tudja képzelni a szereplők mozgását. Egyébként hivatkozunk rájuk: Cifra hóstya, Rác hóstya, Maklári hóstya, vagy éppen a nyugati irányban elhelyezkedő Károlyváros, ami éppen Eszterházy Károlyról kapta a nevét, mert az ő idejében jött létre.

A Nagy Lapos valójában jóval északabbra helyezkedett el, de nem nyújtottuk már a térképet. A kallómalmokat pedig csak vázlatosan tettük oda, abból jóval több volt. Nem véletlen az Északi lakótelep Kallómalom, Malomárok nevű utcái.

A lőpormalom is “megérne egy misét”, de majd egy későbbi bejegyzésben.

Mea culpa…

Aki Canossa várához zarándokolt

Mea maxima culpa… Ugyanis az egyik olvasó – Fodor Beáta tanárnő Egerből – kiszúrta, hogy az egyik lábjegyzetben Szép Fülöp szerepel IV. Henrik helyett. 1782-ben ugyanis Pius pápa ún. “fordított kanosszát” járt – ahogy a regényben szerepel (helyesen). A lábjegyzetben viszont hivatkozunk arra, hogy a “rendes” kanossza járás, vagyis amikor az uralkodó ment a pápához, az több száz évvel korábban volt. Méghozzá 1077-ben Henrik “követte el”, mi meg helytelenül írtuk. Bocsáttassék meg! A tanárnőnek pedig köszönet, hogy észrevételét jelezte. A nagy német-római császárt megkövetjük, Szép Fülöptől és az olvasótól is elnézést kérünk. Cserébe itt látható egy ábrázolás IV. Henrik német-római császárról.

A háttérről…

A szereplők egy része történelmi személy ugyan (pl. Eszterházy Károly, Markhot Ferenc, II. József stb.), mégis különleges, képzelet teremtette helyzetekbe kerülnek. A többiek viszont fantázia szülte emberek, karakterek (Steiszky Adalbert, Probáthy Etele, Dibalszky Tamás stb.), miként a könyv cselekménye is. Bár számtalan történelmi eseménybe pillanthatunk bele, de mindezt egy olyan sebészmester szemüvegén keresztül tesszük, aki maga is csak kitaláció. A könyv így nem más, mint egy imitált kordokumentum, egy fiktív történelmi regény. Hogy mely részleteknek van valóságos alapja, annak bárki utánanézhet a könyv végén – vagy itt az oldalon egy korábbi bejegyzésben – található irodalmi hivatkozások alapján. Az ajánlott irodalomban azon történészek nevei olvashatók, akik igen jól ismerik Eger vagy a magyarországi orvoslás történelmét, ezért minden tiszteletem az övék.

Három hiba a lábjegyzetekben

Nem először fordul elő a világtörténelemben, hogy egy kinyomtatott könyvben a hibát csak a megjelenés után vesszük észre. Nem kertelek: az 50. lábjegyzetben helyesen szerepel, hogy a Trinitárius templomhoz a Hatvani kapu térről vezető utcát ma Telekessy utcának hívják, de sajnos a 161. lábjegyzetben Tárkányi B. utcának jelöltük. Természetesen itt is, helyesen: “ma Telekessy utcának hívják”.

Egy másik apró hiba a 155-ös lábjegyzetbe csúszott, ahol a “kb. 7-8 gramm súlyú arany” kifejezésben az arany szó természetesen fölösleges. Az utalás nem az aranyra vagy annak finomságára utal, hanem a drágakő súlyára. Ebben az értelemben egy karát kb. 0,2 gramm súlyt jelent.

Sajnos egy dátum is elírásra került, méghozzá a 144-es lábjegyzetben. Itt az Egerben található Knézich kapuról írtam. De ők nem az 1700-as évek végén, hanem az 1800-as évek közepén költöztek Egerbe, mert a későbbi szabadságharcos mártírt (Knézich Károly), akkor helyezhették ide, szolgálatra. Sőt, azóta jelentősen pontosítanom is kell ezt a lábjegyzetet, ugyanis a sokak által Knézich kapunak nevezett műemlék maradvány ugyan tartalmazza a Knézich Károly emléktáblát, de azt erre a kapura csak 1983-ban helyezték át. A kapu pedig a Káptalani kúria udvarának a bejárata volt.

Erről részletesebben egyébként az egri Beszélő utcanevek site-on olvashatunk, amit ajánlok mindenkinek a szíves figyelmébe:

“Knézich-ház (1975-ben lebontották) A ház 1775-1792 között Bosnyák Imréné tulajdona volt, lakója Lédig Ferenc kőfaragó. 1805 körül Szilágyi István megyei levéltáros, 1811-14 között nemes Benkő Ignác orvos volt a ház tulajdonosa. 1815 körül a házat bővítették. 1844-től Knézich is itt lakott.
Knézich Károly honvédtábornok 1844. június 3-án feleségül vette Kapitány Mihály egri városi szenátor lányát. 1846-1848 júliusa között Egerben szolgált, s e házban lakott. Ebben a házban volt egyébként a 18. század harmadik negyedében a rácok iskolája, akiknek nagy pártfogója volt a ház tulajdonosa, Szerháti Rózsa Pál gazdag, rác kereskedő. 1899. október 21-én Eger város képviselőtestülete Jankovics Dezső polgármester elnöklete alatt elhatározta, hogy Knézich Károly volt honvéd tábornok emlékére azt a házat ahol lakott, emléktáblával jelölik meg, amely emlékeztet Knézich Károly Egerben töltött éveire. Az épületet 1975-ben lebontották a kórház bővítése miatt. A Knézich Károly-emléktáblát 1983-ban áthelyezték a Káptalani kúria kapubejáratának falára, amely a kórház építése során kettétört.

A volt Káptalani kúria bejárata (volt Káptalani kúria, Heves megyei Bútoripari Vállalat) A Káptalani kúriát a kórház bővítésekor lebontották.
A városi adóösszeírásokban 1721-től mint káptalani udvarház szerepelt. 1785-1834 között a „Káptalan Curiája”. A gazdasági udvar egyik épületének homlokzatán befalazott káptalani címeres, feliratos 1587-ből származó kőtáblát 1923-ban Szmrecsányi Miklós kibontatta, és az általa berendezett akkori líceumi lapidáriumban állíttatta fel. Csak a szépen faragott kő kapukeretét őrizték meg, amely egykor a káptalani kúria bejárata volt.
A kapuépítmény íves timpanonjában, kartusban a főkáptalan részben festett sasos kőcímere látható, alatta a kosáríves záródású kapunyílás, 1765-ös felirattal. Kétoldalt egyenes záródású gyalogkapuk. A bal oldali gyalogkapu mellett látható a Knézich emléktábla.”

http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/k/knezich_karoly_utca

A lábjegyzeteimben található hibákat természetesen egy következő kiadásban javítani fogjuk és az olvasó szíves elnézését kérjük.

A nyomda kérdése

Egy újabb lábjegyzeti hibát véltem felfedezni, amely problémát jelenthet az olvasónak, méghozzá a 200. számúban. Az igaz, hogy “Eszterházy hosszú évek óta egy kottás egyházi énekeskönyv kiadását tervezte, de csak egy szöveges, kotta nélküli változatot sikerült kiviteleznie…” – erről olvasunk Bárdos Kornél: Eger zenéje c. művében. Ugyanakkor arról nincs információ, hogy Barkóczy elvitte volna a püspöki nyomdát Esztergomba. Ehelyett arról olvashatunk az egyházmegye történelmében, hogy 1762-ben a nyomdát kiköltöztették a jogi iskola épületéből (mert az életveszélyessé vált). Átmenetileg a Vármegyeházán működött. Végül 1766-ban sikerült Eszterházynak a püspökség égisze alatt működtetni és a nyomtatást megkezdenie: “Eszterházy püspök beavatkozása révén 1766 májusában a nyomda a püspöki iskola tulajdonába került.” – olvassuk az Egri Főegyházmegyei Könyvtárának honlapján (http://efkt.hu/el-adasok-tanulmanyok-publikaciok). Természetesen a püspök visszaemlékezése 1762-re, már csak az írói fantázia szüleménye.

Könyvajánló videó

A könyv nyomdába került. Már nincs három hét addig, hogy bemutatásra kerüljön és a kedves olvasó kezébe vehesse.

Ennek örömére közszemlére került a regényt ajánló rövid film is a YouTubeon.
Íme, hogy felkeltse az érdeklődést: